A jelek szerint a Fideszben sem csak hülyék vannak, nekik is elegük van abból, hogy a miniszterelnökük értelmes szavak, mondatok és gondolatok helyett papagáj módjára propagandaszövegeket ismétel, mintha nem lenne teljesen normális. Ráadásul elég ismerõsnek tûnnek ezek a szövegek, hogy „aki kételkedik, az a múltat védi”. Orbán, aki a kommunizmusban ellenzéki volt, eljutott oda, hogy a kommunisták szövegeit mondja. Bravó. Nem ismerõsek ezek a szövegek valahonnan? Ki a tanácsadója ennek az embernek? Bástya elvtárs? Mindenesetre ugyanazokat mondja, és éppen október 23-án, ami ellen egykor felkeltek. A jobboldallal elfogult ötvenhatosoknak a kommunista párt szlogenjeit kell visszahallaniuk október 23-án. És mi történik? Tapsolnak. Elég bizarr. Elmagyarázta már nekik valaki, hogy amit hallanak, az micsoda? Nem hinném. De van egy másik érdekesség is. Úgy tûnik, valami repedés történt a megfélemlített Fidesz-vezérkarban. Korábban csak a szocialistáknál voltak magukat megnevezni nem akaró informátorok, akik megszellõztették a belsõ titkokat. Most már a Fideszben is vannak ilyenek. Amit pedig mondanak, hogy nem kellene már a háborús retorika és a „leegyszerûsített” üzenetek, az részben megnyugtató, mert azt jelzi, hogy ott sem csak totál hülyék vannak, akik elhiszik ezt a sok badarságot, amit Orbán beszél. Õk is látják, hogy nyugodtan kormányozhatna a Fidesz a fülkeforradalomról szóló baromságok nélkül is, ellenfelük sincs ma már. Mi szükség a „villámháborúra”, a háborús logikára, az agresszivitásra, az állandó konfrontációra? Megmondjam? Azért, mert beteg a vezérük. Orbán szerint persze azért, mert a helyzet ezt követeli. Tegyük hozzá még, hogy „elvtársak”. A nemzetközi helyzet és a vezér fejében levõ paranoia fokozódik. De nem a helyzet ilyen, hanem csak õ. Az emberek állandó stresszben tartása, a folyamatos nyomásgyakorlás, a megfélemlítés kell neki, különben nem hiszi el, hogy nincs veszélyben, hogy nem akarják félreállítani. Nem tudom, van-e szakember olvasóink között, de skizofrén paranoiának hívják ezt a betegséget, melynek jellemzõje az, hogy a betegnek nincs betegségtudata. Közös ellenségkép teremti meg azt a kohéziót, amelyben nem fél attól, hogy megtámadják. Ami indokolja, hogy rá szükség van. A környezetét állandó feszültségben tartja, hogy manipulálhassa. A békében fél, elveszíti a biztonságérzetét, nem bízik meg senkiben. Minden diktátor és minden szektavezér esetében kimutatták ezt a betegséget. Akik ilyen embernek a hatása, hatalma, uralma alatt állnak, életveszélyben vannak. Orbán Viktor egy súlyosan beteg ember. Ez nem durváskodás, száraz tényközlés. ez egy diagnosztizálható betegség. Ilyen mértékû pszichés problémával, személyiségzavarral jobb helyeken még autót sem vezethetne. Magyarországon országot is vezethet. Amikor valaki átírja az Alkotmányt úgy, hogy az ne akadályozza, aztán még a saját maga által írott alkotmányt sem engedi, hogy a maga általa kinevezett alkotmánybíróság számonkérje rajta, az amúgy is nagyon súlyos eset. De itt orvosi problémáról van szó. Ez az ember beszámíthatatlan és kiszámíthatatlan. Bejelentette október 23-án, hogy most ért véget az 56-os forradalom. És nem vezették el kényszerzubbonyban, a televíziók nem olyan beszélgetéseket közvetítenek, ahol szakemberek elemzik aggódva az elmeállapotát, a nép nem röhög és nem követeli, hogy vigyék gyógykezelésre, hanem népszerûsége csak nõttön nõ. Majd megnézzük ennek a végét. Most csak annyit rögzítenénk balgatagon, nem mintha ez bárkit érdekelne, hogy 1989-ben az egypártrendszert felváltotta a többpártrendszer, az állami tulajdont a magántulajdon. Most pedig a többpártrendszert felváltja az egypártrendszer, a magántulajdont elveszi az állam. A média, a jog, a szabadság ügye az ötvenes évek irányába halad. Azt hiszem, most ér véget az, amiért az 56-os forradalomban harcoltak. Most kellene márciusban újra kezdeni. Jó reggelt, bajtársak.
|